A régi emberek a természettel együtt éltek, ismerték és tisztelték a természet törvényeit. Hittek a láthatatlan dolgokban is, a természet külömböző erőinek gyógyító erejében. Használták az imát, ráolvasást, nagy jelentőséget tulajdonítottak a kimondott szó erejének. A probléma, betegség kialakulásával egyidejűleg jelen van a megoldás, gyógymód is. A természet tálcán kínálja a gyógymódokat. A mi magunk által létrehozott anyagok ( vizelet, nyál, anyatej), lakóhely ( hamu, pókháló) kiskert növényei (zöldség,gyümölcs részei) istálló "termékei" , utak mente (növények), erdők (növények,állatok,vizek,gyógyhelyek).
Népi gyógyítókban bíztak az emberek. A testet és a lelket párhuzamosan gyógyították. A nép szerint bölcs, jólelkű, okos, nagytudományú emberek voltak, akik hatékonyan, sikeresen gyógyítanak. Hozzáteszem, az ember maga gyógyítja ki magát, a gyógyító segít, mintegy szimbólumként ő maga, vagy a gyógyító anyagok által. A „táltos”-nak tekintett gyógyítókat természetfeletti hatalom és erő birtokosának tartották, ami valójában mindenki számára elérhető bizonyos tapasztalás, fejlődés útján.
A jó gyógyító együtt érez, szeretettel van betege iránt, és egyenrangú félként tekint rá. Egy nyelvet beszél a beteggel, nem használ idegen szavakat. Nem ismer reménytelen esetet. A gyógyító tisztában van a természet rendjével, törvényeivel, igyekszik megismertetni azokat az emberekkel.
A természet rendjét követve, analóg jellemzőek a betegségek, így nedves időben gyakoribbak a megfázásos tünetek. Mivel a legtöbb betegség hosszabb idő alatt alakul ki, így gyógyítása is több időt vesz igénybe, nem lehetett siettetni a gyógyulást.
A gyógyító a testet a természetből vett eszközökkel, természetes gyógymódokat alkalmazva gyógyít (gyógynövények, állati anyagok, kenés, kimozgatás, stb.). A gyógyító szerint minden természetes állapotában hasznosul leginkább, a gyógymód és a gyógyszer egyaránt.
A lelket a lélekgyógyász tudásával gyógyítja: ráolvasásokat, különböző szertartásokat, valamint gyógyító beszélgetést, biztatást alkalmaz.
Úgy hatékony a gyógyítás, ha a beteg hisz az gyógyító személyében, és magában az eljárásban is.
A népi gyógyítót pszichoszomatikus szemléletmód jellemzi. A beteget egységesen és mindig egyénként kezeli. Számos betegséget lelki okokra vezeti vissza. A gyógyító ember tudományában az ember összetett lény, és az orvosló hatni kíván mind a szellemi, testi, és a lelki részre.
A megelőzést éppoly fontosnak tartja, mint a gyógyítást.
A népi gyógyász az egészséges életvitelre, megelőzésre is sarkall:
Egészséges, természetes táplálék felvétele, normális fizikai terhelés, megfelelő védelem a hideg ellen).
Természetes életmód: harmónikus együttélés a természettel (télen ne akarjunk hűsítő ételeket fogyasztani pl. dinnye)
Lelki magabiztosság: Hit, derűs, reménykedő, bizakodó, félelmektől mentes lelkiállapot. A bosszúság, düh, az idegesség, a harag rontja megbetegíti az egyént. A derűs, bölcs, kiegyensúlyozott életvitel az egészséget szolgálja. (FÉLelem<>EGÉSZség)
népi gyógyászatA fizikai test gyógymódjai:
Helyes táplálkozás: sok zöldség, gyümölcs, édesgyökér és méz használata cukor helyett, természetes élelmek magunkhoz vétele
Gyógynövények külső alkalmazása: borogatás, pakolás, fürdő, kenőcsbe.
Kenés, inazás, masszírozás: A fájdalmat, betegséget, megtestesítő csomókat kitapogatták, és igyekeznek ezeket „elkenni”, eloszlatni.
Csontrakás, kimozgatás, kiropraktika: csonttörés, megerőltetés okozta betegségek esetén alkalmazott gyógymód.
Köpölyözés, érvágás: a cél a rossz vér eltávolítása volt.
Nadályozás: piócák felrakása a rossz vér eltávolítására, energetizál.
Lelki gyógymódok:
Mágikus gyógymódok : révült állapotot hoz létre, kapcsolatot létesít a transzcendens világgal.
Pszichoterápia, pszichoszomatikus gyógymódok (beszélgetés,oldás,utaztatás).
Imádkozás, ráolvasás: a kimondott szó teremtő hatalma és a benne való hit
A népi pszichoterápiában használt ijedés fogalmával először konkretizálják a megfoghatatlan, tárgytalan szorongást, végül azt a beteg ráolvasásszerű kijelentésekkel elűzi magától.
Füstölés, gőzölés (tisztítás, analógia: kutyaszőr-veszettség)
A lelki gyógymódok közé tartozik a rendszeres megújulás, megtisztulás is. A népszokásokban, a hagyományokbanrendszeresen felbukkan (húsvét, villőzés, regölés stb.)
Néhány konkrét betegség, és gyógymódjai:
Fejfájás: Kenés, dörzsölés ecettel. Gőzölés, párologtatás. székfűvel, mirhafű, zellergyökér)
Vérszegénység: máj,fokhagyma,vasfű, bodzabogyólekvár.
Magas vérnyomás: köpölyözés, nadályozás, gyógynövények (galagonya,fehér fagyöngy,csalán,menta),nadály.
népi gyógyászatSzembetegség: Éhnyállal való kenegetés, székfű tea, hideg vízbe való pislogás, napfelkeltébe nézés.
Megfázásra, meghűlésre, náthára: Hársfa, kakukkfű, útifű, forró lábfürdő,vöröshagyma tea,disznózsír mellkasra.
Tüdőre: rozmaringos fehérbor, apróbojtorján,szikfű, bodzavirág,ökörfarkkóró,pemetefű
Vízibetegség (vese): apróbojtorján, petrezselyem, nyírfa levél tea, mezei zsúrló,
Szívbetegség: kapormag tea, galagonya
Has, gyomor bajok:
mádra,gyomorcsúszás: kenés
gyomorbaj: apróbojtorján, csípőscsalán, fodormenta, citromfű tea
hasmenés, vérhas: birsalmafalevél tea, kökénybefőtt, vagy aszalt kökény.
Bőrbajok:
orbánc: cukorrépaszelet
sárgaság: fehérüröm tea
népi gyógyászat
pállás: vizelet
pattanás: vöröshagymát kovásszal keverni
tyúkszem: vérehulló fecskefű
Csontok, ízületek, inak, és izmok betegségei:
Kenés, inazás,melegítés,iszapfürdő, gyógyfürdő,homokba ásás,méhszúrás,borogatás,nadály,köpölyözés.
Seb:forrázott szerderlevél,mész,pókháló,farkasalma,vizelet
Fertőtlenítés ragálynál: Székfű tea lemosónak, forralt bor.